Sós vízzel mosni tisztára

október 12, 2012

Szerettem volna költészetet írni, tiszta költészetet, tiszta verseket én is, de már a kezdet kezdetén eltévesztettem, elvétettem, vagy rosszul kezdtem, esetleg rossz végén fogtam meg az ásót, a csákányt, (mindent), és bekoszoltam a verset, összemaszatoltam, bemocskoltam sárral, hóval és alvadt vérdarabokkal (“úgy hullnak eléd” stb.) – és így persze hogyan is juthattam volna máshova, ha nem a háborúig, a háborúkig, ahonnan persze nincs tovább – a háború, minden háború, örökké tart – nincs kiút, nincs ösvény, nincs titkos átjáró (patkány rágta alagút) a tiszta költészetig már.

Pedig jobban szerettem volna tiszta költő lenni, és olyan verseket írni, amelyeket sós vízzel mostak tisztára.

Tolnai Ottó
Félek velem kivételt teszel

kérlek ne ments meg engem uram
férfiasabb lesz így
ne ments meg engem
noha imádkozni fogok
első halálos bűnét bánó kisdiák
rimánkodni fogok végtelen
ne ments meg engem
noha tele fogom sírni
minden edényeid
tele horpadt gyűszűidet
széthulló hektós hordóidat
tele fogom zokogni
lukas fekete zoknijaid mind
kérlek ne ments meg engem uram
hagyd a patkányt
szorgos alagútmunkás
rágja át magát hasamon
hagyd a farkast
mellyel magamba köttettem
csak csámcsogja arcom
gyönyörködj inkább bennünk
ahogy mohó szerelmespárban
nem gyönyörködtél még
kérlek ne ments meg engem uram
imám halld tiszta jég rianásának
ne ments meg engem
tudom soha sem is mentettél senkit
ám félek velem kivételt teszel
kérlek ne ments meg engem
kérlek ne ments meg engem uram

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s